live :: 2021. április 28., szerda, 13:32:58 :: 0 komment

Az elmúlt hetekben szembesültem azzal, mennyi megy át abból, amit írok.

Ha a jövőben úgy tűnne, hogy értelmi fogyatékos célközönségre rendezkedtem be, ne vedd magadra.

Ez kizárólag az alkalmazkodóképességem és empátiám megnyilvánulása. Nem neked szól, hanem a többieknek. Tudom, hogy te érted.

Nyilván nem akadtam volna ki azon, ha valaki a túlvilágról kérdez. 

Nem a túlvilágról kérdeztek, hanem másról. Olyanról, ami kapcsolatos vele, és amit nem írok le, mivel tisztában vagyok a gondolataim és szavaim erejével.

Ha már szóba került, a túlvilágról szívesen mesélek.

Láttam több száz lényt, akiknek se keze, se lába, se feje nem volt. Többször találkoztam egyiptomi istenekkel, és olyan "űrlényekkel", akiknek a testében a Föld egyetlen pixel lenne. Láttam fraktálokat, amelyeknek az egyik dimenziója az idő.

Volt, hogy kételkedtem abban, hogy visszatérek, és fogalmam sem volt róla, hogy az "itt" mit jelent és hol van.

És semmit nem láttam, ami a túlvilággal volna kapcsolatos. 

Mielőtt tovább mennénk: az, hogy az itteni verziómmal nem láttam valamit, nem zárja ki, hogy az létezzen.

Mást kerestem. Más dolgok érdekelnek.

Azért sem foglalkoztat sem a túlvilág, sem a reinkarnáció, mert ez a kettő is arról szól, amiről millió más, amivel az ember elő bírt állni.

Arról, hogy ezt is megoldja valaki az ember helyett. Valaki nagy, erős, hatalmas, akit az ember nem érthet és nem tudhatja róla, hol van. Azt tudja, hogy valahol van, és emiatt neki nem szabad ugrálnia.

Le kell írjam, mit gondolok erről? Kérlek, mondd, hogy nem.

A túlvilág gondolata félreértések sorozatára épül.

Ha örökké akarsz élni, a legfontosabb teendő, hogy életben maradsz.

Értem, hogy hallottál arról, hogy emberek folyamatosan születnek és eltávoznak.

Ennek mi a jelentősége?

Írjak egy tízezres listát arról, amit az emberek csinálnak, és én nem?

Rájuk akarsz hasonlítani?

A szó is téves. Mit jelent az, hogy túl? Túl az életen? Túl a "fizikai valóságon"?

Ez olyan világképre épül, amelyben az idő lineáris, és amely szerint létezik a sötét világűr, benne galaxisokkal, csillagokal, bolygókkal, és az utóbbiak egyikén keringsz te.

Ha ebben gondolkodsz, és mégis el szeretnél jutni valahová, akár csodálhatnálak érte. Azért használok feltételes módot, mert tartok attól, hogy nem szándékosan, a kihívás kedvéért indulsz ekkora hendikeppel, hanem azért, mert azt hiszed, hogy tudsz valamit a világról, és amit tudsz róla, az ez.

Láttam egy filmet, amelyben bekötött szemű embereknek kellett keresztül rohanniuk egy erdőn, anélkül, hogy valamelyik fának szaladnának.

Valamiért ez most eszembe jutott.

Szerinted a világűr milyen alakú? Kocka? Gömb? Inkább gömb lehet, igaz? Hiszen azt tanultad róla, hogy felrobbant. És ezt elhiszed.

A gömbön kívül mi van?

Ha azt mondom, hogy idegen lények vannak a szobád fala mögött, azt elhiszed? Gondolom, nem, mert azt hiszed, hogy mögötte a másik szoba van, vagy az utca.

Szerinted, ha egy három méter sugarú gömbben élnél, amelynek a belső fala egybefüggő képernyő, és az vetítené eléd a "valóságot", azt észrevennéd?

Igen? Azt mondod? Hogyan? Nekimennél a falnak?

Ja, hogy szerinted mozogni is tudnál benne, és nem csak éreznéd a mozgást? Ez jó volt. Köszönöm, hogy megmosolyogtattál.

Amennyire meg tudom mondani, ez a "hely" álom. Olyan álom, ami időnként számítógépes szimulációnak tűnik. Ez több módon lehetséges. Vagy valaki azt álmodja, hogy szimulátorban él, vagy az, aki a világot álmodja, digitális.

Most ne a laptopodra gondolj.

A létezésnek több szintje van, amelyek alig hasonlítanak egymásra. Így lehetséges, hogy egyszerre vagyok a "lény", aki a világot teremtette és teremti, és közben lehetek az, akit űrlények hoztak létre a laboratóriumban, és lehetek egyike azoknak a dinoszaurusz-sárkány-szerű lényeknek, akit a többiek szórakozásból "ledobtak", és éppen mászom visszafelé.

Ez így meredeknek tűnhet.

Maradjunk abban, hogy jártam olyan szentélyekben, amelyekben egyszer is elég lett volna körbenézni ahhoz, hogy tudjak magamról dolgokat.

Téren és időn kívül jártam.

Ha egyszerre több valóságban és több formában létezem, akkor milyen túlvilágról beszélünk? Min van túl és melyiken?

Megtapasztaltam a létezést falként, amely világokat választ el egymástól. Erről mit mond a vallásod? Mit tanultál róla az iskolában?

Amit a Földön tapasztalsz, mérhetetlenül apró töredéke a létezésnek. Nem azért apró, mert sok csillag és galaxis létezik, hanem azért, mert a kép, amelyet az emberiség az Univerzumról alkotott, vicc.

Így a kérdés olyan, mintha odamennél egy millió darabból álló puzzle-höz, rá se néznél, hanem kivennél belőle egyetlen elemet, azt elneveznéd a világnak, átmennél vele a másik szobába, és minden másról elfeledkeznél. Aztán a darab fölé, valahová a levegőbe odaképzelnéd a menyországot, alá a poklot, sréhen jobbról a Nirvanát, és utána társalogni szeretnél a valóságról és a túlvilágról.

Nézzük, mi történik most.

Elolvasod, amit írtam, azt mondod, "Hmm", aztán esetleg abban maradsz magaddal, hogy ez az én véleményem, amelyet egyedül képviselek. A temetőben meg ott fekszik több milliárd ember. 

Ők többen vannak, tehát jobban tudják, igaz?

Nyomós érv.

Azért lehet valami oka annak, hogy időnként aranyló gömböt látok, és a fényében fürdöm.

Most lassan, szótagonként fogok írni, mert tudom, hogy a következőből mennyi szokott átjönni.

Nem elképzelem.

Nem vizualizálom.

Látom.

A "látom" szó nem azt jelenti, hogy varangyosbéka. Azt sem jelenti, hogy elképzelem. Azt sem, hogy érzem.

Azt jelenti, hogy látom.

Többször is olyan erős volt a fény, hogy próbáltam becsukni és eltakarni a szememet. Aztán leesett, hogy már csukva volt. Este, a sötét szobában feküdtem az ágyban.

Újabban józanul is látom.

Váratlanul történik. Ébren vagyok, nem meditálok, hanem fekszem az ágyon, és gondolkodom.

Megjelenik, rám világít, eltűnik.

Ne valami halvány foltra gondolj. Aranyló ragyogást látok.

Hogy ez micsoda és miért látom, arról mindenkinek lehet véleménye.

Nekem tetszik az, ha csak én látom. Miért akarnám, hogy te is lásd? Imádom érezni, hogy különb vagyok nálad.

Ha te a temetőben szeretnél hinni, támogatlak. Sőt, bíztatlak rá. Helyes.

Csak közben eszembe jutott, hogy talán az itteni verzióm jobban érezné magát, ha szólna neked, hogy másik opció is létezik.